A kínai horoszkóp és annak összes csillagjegye
Asztrológia

A kínai horoszkóp és annak összes csillagjegye

Valószínűleg már hallott a kínai horoszkópról. Biztosan eszébe jutnak az újévi ünnepségek, amelyek január és február fordulóján kezdődnek, és amelyeket színes, vidám felvonulások kísérnek. A kínai horoszkópot tizenkét állat alkotja, és minden év egy-egy állat szimbóluma alatt telik.

Elhoztuk Önnek a legátfogóbb cikket a kínai horoszkópról, amelyben minden fontos információt megtalál, amit keres.

A következő cikkben olvashat:

  1. A kínai naptár általános jellemzése
  2. A kínai horoszkóp története
  3. A kínai állatövi jegyek és jellemzőik
  4. Érdekességek a kínai horoszkópról

1. A kínai naptár

A kínai naptár luniszoláris naptár, ami azt jelenti, hogy kombinálja a szoláris és a lunáris naptárak elvét – tehát a nap- és holdnaptárat. A fő célja, hogy kompenzálja mindkét naptár hátrányait. Ez azt jelenti, hogy a hónapok hossza a holdciklus hosszához igazodik, ami körülbelül 29,5 nap. Az év hossza pedig a trópusi évhez igazodik, vagyis ahhoz az időszakhoz, amíg a Nap visszatér a kiinduló helyzetébe az ekliptikán.

A kínai naptár tehát luniszoláris naptár, amely a Nap és a Hold fázisainak pontos csillagászati megfigyelésein alapul. Célja, hogy az évek trópusi évekkel egyezzenek meg, és némi hasonlóságot mutat a zsidó naptárral. Mindkét naptárban a közönséges év 12 hónapból, a szökőév pedig 13 hónapból áll. A közönséges év 353–355 napos, míg a szökőév 383–385 napos lehet.

Táblázat, amely jelöli a vérontás szempontjából szerencsés és balszerencsés napokat, valamint azt, hogy mikor kell megvédeni magunkat a démonoktól. A központban „sme ba” (9 számjegy, amely a geomantia elemeit jelképezi), körülötte a kínai „pa-kua”, amelyet a hónapokat és éveket jelképező 12 állat vesz körül. Forrás: wikipedia.org

Bár a kínai naptár Kínában keletkezett, ma már a legtöbben a polgári életben a Gergely-naptárat használják. A kínai naptárat azonban még mindig követik a különböző kínai közösségek világszerte. Ez a naptár az ünnepek, a holdfázisok és az olyan események időpontjainak meghatározására szolgál, mint például az esküvők vagy az újévi ünnepek.

A kínai naptár nem egy végtelen számításon alapul. Minden év egy elnevezést kap a 60 éves ciklus keretein belül, és két összetevőből áll.

  • Jia (a fa termesztéséhez kapcsolódó)
  • Yi (a vágott fához kapcsolódó)
  • Bing (a természetes tűzhöz kapcsolódó)
  • Ding (a mesterséges tűzhöz kapcsolódó)
  • Wu (a földhöz kapcsolódó)
  • Ji (a cserépedényekhez kapcsolódó)
  • Geng (a fémhez kapcsolódó)
  • Xin (a kovácsolt fémhez kapcsolódó)
  • Ren (a folyóvízhez kapcsolódó)
  • Gui (az állóvízhez kapcsolódó)

A kínai újév kiszámításához két alapvető szabályt használnak. Az első szabály, hogy a kínai újévnek az újhold idejére kell esnie, amely legközelebb van a tavasz kezdetéhez (északon). Általában ez az elv érvényesül, de előfordulhat, hogy az újév félúton esik két újhold között. Ez történt például 1985-ben és 2015-ben is. A kínai újév szinte mindig január 21. és február 21. közé esik.

A második szabály az, hogy a kínai újév általában 11 nappal korábban kezdődik, mint az előző év. Ha viszont előre látható, hogy az esemény a kínai újéven kívül fog történni (január 21. és február 21. között), szökőhónapot kell hozzáadni.

A kínai naptár kezdete egészen Kr. e. 14. századig nyúlik vissza. A shang-dinasztia jóslási csontjai bizonyítják a luniszoláris naptár létezését, amely bár átalakult, még ma is létezik. Úgy tartják, hogy Huangdi császár Kr. e. 3000 és 2600 között vezette be a naptárat. Úgy tartják, hogy minisztere, Ta Nao készítette el az első naptárt, amelyet Chia-tzu vagy Kan-chih rendszernek neveztek, ami annyit jelent, mint „ciklikus jelrendszer”.

A naptárba egy további fázist is bevezettek, hogy a rendszer megfeleljen a népi használatnak. A Chou-dinasztia idején minden évet tizenkét állathoz rendeltek. Ez a tizenkét állat nyugaton az állatöv tizenkét jegyeként ismert. Úgy vélték, hogy ezek csupán népszerű szimbólumok, és nem tulajdonítottak nekik nagyobb jelentőséget. Számos népi hiedelem kapcsolódik azonban e tizenkét állat eredetéhez.

Keleti stílusú, ázsiai kultúrára épülő fából készült dekorációk a DUBLEZ műhelyéből:

Az életfája - Szimbiózis Az életfája - Szimbiózis
51
+ 9
Fa életfák
(11)
9 890 Ft-tól
3 részes falikép a nappaliba - Bambuszok 3 részes falikép a nappaliba - Bambuszok
14
+ 9
Fa falmatricák
(1)
8 590 Ft-tól
3D falpanel a konyhába - Az elme hangja 3D falpanel a konyhába - Az elme hangja
10
+ 9
Panelek természetes motívummal
(0)
9 090 Ft-tól